A rejtélyek feltárása: 10 lenyűgöző tény a prágai várról
Gargi Mallik
·8 min read
A prágai vár az ország leglátogatottabb és legrégebbi vára, amely Prága fővárosában található.
És van is ok arra, hogy miért. Ez a kastély tele van rejtélyekkel és gazdag történelemmel, amelyekről a látogatóknak tudniuk kell, mielőtt odamennek.
Ez a cikk néhány érdekességet mesél el a prágai várról, amelyeket még az idegenvezetők sem tudnának elmondani.
A prágai vár nem egyetlen épület
A prágai vár nem csupán egyetlen épület; egy hatalmas várkomplexum, amely számos épületet foglal magában, beleértve palotákat, templomokat, tornyokat, kerteket és egyéb építményeket.
A prágai vár nevezetességei a következők:
Régi királyi palota: Az eredeti rezidenciaépület, amely a 9. és 10. század fordulóján épült, elsősorban fából készült.
Szent Vitus-székesegyház: Szent Vitus, Szent Vencel és Szent Adalbert tiszteletére szentelt római katolikus székesegyház, amelyet IV. Károly alapított 1344-ben.
Szent György-bazilika: Szent Györgynek szentelt római katolikus bazilika, amelyet a 10. században építettek.
Szent Vencel-kápolna: Szent Vencelnek, Csehország védőszentjének szentelt kápolna.
Daliborka-torony: A Gótikus torony, amelyet a 14. században építettek.
Királyi kert: Egy gyönyörű kert a várkomplexumon belül.
Arany utca: Festői utca kis házakkal és műhelyekkel.
A prágai vár olyan, mint egy mini város, amelynek különböző részei különféle célokat szolgálnak.
Tehát, amikor az emberek a prágai várról beszélnek, az egész komplexumra gondolnak, nem csak egyetlen építményre.
Helyet foglal a Guinness Rekordok Könyvében
A közel 70 000 négyzetméteres prágai vár a Guinness Rekordok Könyvében a világ legnagyobb ősi váraként szerepel.
A komplexum lenyűgöző hossza 570 méter, szélessége pedig körülbelül 130 méter.
Évente 1,8 millió látogatót vonz, és Prága és az ország leglátogatottabb turisztikai látványossága.
Szóval, mindenképpen foglald le a jegyeidet előre.
A prágai vár egyedülálló 4:4:4 arányú
A prágai várkomplexum tökéletes 4:4:4 arányú, négy templomból, négy palotából és négy toronyból áll.
A vár négy temploma a Szent Vitus-székesegyház, a Szent György-bazilika, a vár legrégebbi fennmaradt temploma, a Mindenszentek temploma és a Szent Kereszt-kápolna.
A négy palota közé tartozik a Régi Királyi Palota, a Belvedere, a Lobkowicz-palota és az Új Királyi Palota.
A vár négy tornya a Fehér Torony, a Fekete Torony, a Dalibor Torony és a Mihulka Torony.
Ezeken kívül öt csarnokkal, tizenegy kerttel és számos egyéb épülettel rendelkezik.
A törvényszegőket kidobták a vár ablakain
A prágai várnak egy lenyűgöző története van, amelyből a szokatlan „defenestration” szó ered, ami azt jelenti, hogy valakit kidobnak az ablakon.
1618-ban vita bontakozott ki a római katolikus tisztviselők és a protestánsok között az új protestáns kápolnák bezárása miatt.
A protestánsok megnyerték a pert, és nem várták meg a hivatalos ítéletet.
Ehelyett a saját kezükbe vették az ügyet, és két katolikus régenst és titkáraikat dobtak ki az ablakon a vallásszabadsághoz való jog megsértésének vádjával.
A történetet a váratlan csavar teszi viccessé: egy szerencsés halom lótrágya törte meg az esésüket, szerencsére sértetlenül hagyva őket.
Ez a történelmi esemény ismertette meg a világgal a „defenesztráció” szót.
De ez még nem a történet vége. Később még két vétlenségi akció történt, mindegyik komoly és súlyos volt.
Tehát, amikor felfedezi a Prágai Várat, ne feledje, hogy ablakai lenyűgöző kilátást nyújtanak, és lehetővé teszik, hogy néhány meglehetősen szokatlan történelmi pillanatnak is tanúja legyen!
Hét kulccsal védi a koronázási ékszereket
A vár a Szent Vitus-székesegyház mélyén őrzi a cseh koronázási ékszereket.
Az ékszergyűjtemény Szent Vencel koronájából, egy királyi jogarból és egy pompás koronázási palástból áll.
Ezeket az ékszereket nem csupán hétköznapi eszközök védik, hanem egy vas széfben tartják őket, amely nem egy vagy kettő, hanem hét zárral van ellátva!
Ehhez a hét zárhoz tartozó kulcsokat hét megbízható személy birtokolja, köztük az elnök, a miniszterelnök és a prágai érsek.
És hogy egy újabb réteg védelmet nyújtson, kizárólag az elnöknek van felhatalmazása eldönteni, mikor helyezik nyilvánosan kiállítva a cseh koronázási ékszereket.
Mind a hét kulcstartónak Prágában kell összegyűlnie, hogy a kincseket nyilvánosan megtekinthessék.
Manapság ez a ritka esemény ötévente történik.
A hatalom székhelye Prágában
Mi jut eszedbe, ha várakra gondolsz? Valószínűleg a „hatalom székhelyei”, és a prágai vár tökéletesen illik erre a leírásra.
A Premyslid-dinasztiából származó Bořivoj alapította, melynek gyökerei Kr. u. 880 körül nyúlnak vissza.
A prágai vár az évszázadok során számos király rezidenciája volt.
A 10. században a cseh koronahercegek székhelye lett.
Gyorsan előreugorva a 14. századra, egészen a 17. századig, a vár királyi rezidenciává vált a Csehországot kormányzó királyok számára.
Ma a Cseh Köztársaság elnökének hivatalos hivatalát tölti be, megtestesítve a zökkenőmentes átmenetet a történelmi monarchiától a modern kormányzásig.
A királyok mellett a vár számos császárnak is otthont adott, köztük IV. Károlynak (1346–1378), V. Ferdinándnak és másoknak.
A prágai mészáros és a prágai vár
Amikor a nácik uralkodtak a második világháború alatt, Reinhard Heydrich (akit Hitler nevezett ki) a prágai várban tartott bíróságot, hogy uralkodjon Cseh-Morvaország cseh népe felett.
Heydrichet azonban hamarosan Prága mészárosaként ismerték el kemény tettei miatt, beleértve az emberek eltüntetését és a kivégzések elrendelését.
Ez nagyon megijesztette a cseheket, és egy csoport száműzetésben élő cseh kormánytisztviselő úgy döntött, hogy cselekedni fog.
Kidolgoztak egy Anthropoid hadműveletnek nevezett tervet, amelynek célja Heydrich meggyilkolása volt.
1942 májusában két cseh katona végrehajtotta a tervet, lövöldözve és gránátokat dobálva Heydrichre, miközben kabriójában vezetett.
Bár Heydrich egy héttel később belehalt sérüléseibe, az eseményre bátor ellenállásként emlékeznek.
Az Antropoid hadművelet történetét a 2016-os „Anthropoid” című film ábrázolja.
Egy másik érdekes tény is kapcsolódik ehhez a történethez:
Azt mondják, Heydrich annyira szerette a várat, hogy királyt játszott azzal, hogy feltette a koronát.
És azt mondják, ha valaki, aki nem az igazi király, felteszi a koronát, egy éven belül meghal.
Találd ki, mi történt? Kevesebb mint egy évvel azután, hogy Heydrich király lett, lázadók támadták meg, miközben a vár felé tartott.
A vár építése a 9. századra nyúlik vissza
A prágai vár építésével kapcsolatos adatok 870-re nyúlnak vissza, amikor elkezdték építeni az első épületet, a Szűz Mária-templomot.
Az évszázadok múlásával a vár különböző uralkodók uralkodása alatt fejlődött.
I. Vratiszlaus herceg és fia, Szent Vencel alapította a Szent György-bazilikát és a Szent Vitus-bazilikát a 10. században.
A 14. században, IV. Károly uralkodása alatt a királyi palota gótikus stílust öltött, felváltva a Szent Vitus rotundáját és bazilikáját, amelynek építése csaknem hat évszázadot vett igénybe.
A háborúk és tűzvészek súlyos károkat okoztak a várban, jelentős károkat szenvedett a huszita háborúk alatt, és egy nagy tűzvész pusztított 1541-ben.
A várat a Habsburgok alatt jelentős újjáépítésen átesett, reneszánsz stílusú bővítésekkel.
A harmincéves háború alatt további kihívásokkal nézett szembe, 1648-ban a svédek fosztogatták.
Mária Terézia cárnő kezdeményezte az utolsó nagyobb újjáépítést a 18. században.
Tehát a prágai vár a 9. századtól napjainkig épült.
A prágai vár történetéről bővebben cikkünkben olvashat.
A kastélyhoz tartozik egy trópusi kert
A prágai vár számos kertje között egy trópusi kert is található.
A 16. században II. Rudolf német-római császárnak különleges kertje volt a prágai várban, ahol trópusi növényeket, például citrusfákat termesztett.
Ezt a hagyományt folytatja az Orangerie, egy egyedi, cső alakú üvegház, amelyet 1999-ben építettek a Királyi Kertben.
A háromrészes építményt Olga Havlová, Václav Havel akkori elnök első felesége tervezte.
Különböző területek állnak rendelkezésre a trópusi növények és mediterrán gyümölcsök termesztésére, sarjaztatására és gondozására.
Nyáron az Orangerie megnyitja kapuit a látogatók előtt, lehetővé téve számukra, hogy megtapasztalják az évszázados botanikai hagyományt.
Kafka írással töltötte az idejét a prágai várban
Az Arany utca, a prágai vár része, egy gyönyörű utca, ahol kis házak sorakoznak egymás mellett.
Manapság ez egy olyan hely, ahol sok turista lóg, szuveníreket és könyveket nézegetve az alsó emeleteken.
De egészen 1916-tól 1917-ig egy híres regényíró, Franz Kafka élt a húgával az Arany utcán található 22. számú házban.
Ott-tartózkodása alatt Kafka néhány novellát írt az „Egy vidéki orvos” című művéhez, és ihletet kapott „A kastély” című könyvének megírásához.
Íme egy érdekesség a prágai vár híres Arany utcájáról:
A prágai Arany utca a nevét a körülötte keringő legendákról és történetekről kapta.
Egy hagyomány szerint az utca a 16. század végén II. Rudolf császár uralkodása alatt itt élő alkimistákról kapta a nevét, akik a nemesfémeket arannyá próbálták változtatni.
Bár az alkimistáknak talán nem sikerült a kísérletük, kísérletük hozzájárult az utca nevéhez.
Néhány további érdekesség Prága városáról
1. A tanácsosok megvakították Hanus Carolinumot, a prágai csillagászati óra készítőjét, attól tartva, hogy máshol fogja azt újraalkotni.
Meglepő módon egy pontos másolatát készítették Dél-Koreában, Szöul Hongdae kerületében.
2. Ellátogathatsz a prágai vár közelében található Károly hídhoz is, amelyről azt mondják, hogy tüskés fejű szellemek kísértik.
3. A prágai Žižkov-tornyot a világ második legcsúnyább épületének tartják.
4. A prágaiak fogyasztják a legtöbb sört világszerte, és a városban található Közép-Európa legnagyobb éjszakai klubja is.
GYIK
1. Mi egy érdekes tény Prágáról?
A prágai vár egyedülálló 4:4:4 arányú, négy templomból, négy palotából és négy toronyból áll.
2. A prágai vár a világ legnagyobb vára?
A prágai vár egyik legérdekesebb ténye, hogy a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mint a világ legnagyobb ősi vára, közel 70 000 négyzetméteres területével.
3. Miért olyan híres a prágai vár?
A prágai vár gazdag történelméről, építészetéről, Guinness-rekordjairól és a főváros hatalmi székhelyeként való működéséről híres. Amellett, hogy vár, a Cseh Köztársaság elnökének hivatala is.
Kiemelt kép: Wikipedia.org