10 érdekes tény a versailles-i kastélyról

A versailles-i palota, amely egykor francia királyok és királynők otthona volt, Párizs népszerű látványossága. Versailles több mint egy évszázadon át a francia politikai és társadalmi élet központja volt. A királyi palota több mint 700 szobával, lenyűgöző kertekkel, szökőkutakkal és parkokkal rendelkezik. De tagadhatatlan szépségén túl a palota lenyűgöző történetek és felfedezésre váró titkok kincsesbányáját is rejti. Ebben a cikkben megosztunk néhány érdekes tényt a versailles-i palotáról, amelyeket még az idegenvezetők sem tudnak elmondani!

1. A palotát egyesített látomásokkal építették

A ma látható versailles-i kastélyt nem egyetlen ember építette. Több kulcsfontosságú személyiség egyesült tehetségére volt szükség a grandiózus palota létrehozásához. Louis Le Vau, André Le Nôtre és Charles Le Brun voltak a palota építésében részt vevő három fő személyiség. Louis Le Vau volt a fő építész, aki az 1600-as években XIV. Lajos király uralkodása alatt kibővítette a palota fő részeit. André Le Nôtre tervezte a palotát körülvevő lenyűgöző kerteket, parkokat és birtokokat. Ezek a kertek Versailles hatalmas részét lefedik, így még grandiózusabbnak tűnik.

Charles Le Brun volt az a művész, aki segített megtervezni a palota belsejét , beleértve a festményeket és a dekorációkat is. Mindegyikük hozzájárult a palota tervezéséhez, és együtt alkották meg a francia építészet és formatervezés remekművét. A 17. században épült versailles-i palota a francia monarchia hatalmi székhelyévé vált, amikor XIV. Lajos Párizsból áthelyezte az udvart a francia forradalomig.

2. Eredetileg vadászház volt

A ma látható versailles-i nagy palota vadászkastély volt, mielőtt palotává vált. Mindez XIII. Lajos királlyal kezdődött az 1600-as évek elején. Szerette a vadászatot, és a versailles-i földön rengeteg állat él. Így a király megvette a földet, és egy kis kastélyt épített, egy vadászkastélyhoz hasonlót, ahol éjszakára megszállhatott, amikor nem akart visszautazni Párizsba vagy egy másik városba. Idővel a kastély nagyobb lett, és egyre több földet építettek hozzá. Aztán az 1600-as években XIV. Lajos királynak nagyszabású elképzelése támadt. Az egyszerű vadászkastélyt a ma látható csodálatos palotává alakította. Olyan nagy lett, hogy több mint 5000 ember lakhatott benne!

3. A Tükörcsarnok készítőit titokban ellopták

A versailles-i Tükörcsarnok a palota leghíresebb része. 1678-ban épült Jules Hardouin Mansart építész tervei alapján, és a csarnok megépítése nem lett volna lehetséges okos meggyőzés nélkül. Az 1600-as években Velence volt az egyetlen hely, amely nagy és tiszta tükröket tudott készíteni. A legenda szerint a velencei kormány titokban akarta tartani ezt a tudást. Ennek érdekében még a kézművesek mozgását is figyelemmel kísérték, és halálbüntetés terhe mellett megtiltották nekik, hogy elhagyják a várost.

XIV. Lajos király ezeket a tükröket szerette volna a palotájába, de Franciaország nem rendelkezett a szükséges szakértelemmel. Így Franciaország titokban meggyőzött néhány képzett velencei tükörkészítőt, hogy jöjjenek Franciaországba, és készítsék el a tükröket a palota számára. Ez olyan volt, mintha elloptak volna egy titkot, mert Velence soha nem akarta megosztani. Ma a csarnokban 357 tükör található, amelyek akkoriban a legdrágább tárgyak közé tartoztak.

4. Az első világháború a palotában ért véget

A versailles-i Tükörterem számos nagyszabású eseménynek volt tanúja a történelem során. Eredetileg egy pompás helynek tervezték, amelyet az ünnepségek során több ezer gyertya világít meg. Ezen nagyszabású ünnepségek mellett azonban néhány komoly történelmi pillanatnak is tanúja volt. Ezek közül a legfontosabb a versailles-i békeszerződés aláírása volt. A versailles-i békeszerződés hivatalosan is véget vetett az első világháborúnak Németország és a szövetséges hatalmak között. A békeszerződést 1919. június 28-án írták alá a királyi palota Tükörtermében, pontosan öt évvel Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása után, ami a háború kitöréséhez vezetett.

Érdekesség a versailles-i kastélyról: A palota olyan nagy volt, hogy hatalmas rés volt a konyha és az étkező között. Így gyakran hideg volt, amikor XIV. Lajos király étele megérkezett az asztalához.

5. A kertek illata megbetegítette a látogatókat

A versailles-i kertek a palota legnagyobb és legnépszerűbb részei közé tartoznak. Ezekben a kertekben több mint 600 szökőkút, 372 szobor, 55 vízijáték és több mint 32 kilométernyi vízvezeték található. Több száz növény, fa és virág található ezekben a kertekben. Ma már könnyedén barangolhatunk a kertben, és élvezhetjük a virágok frissítő illatát; korábban egyes látogatók megbetegedtek a szagtól. A 17. században, amikor Trianonban a kertekben erős illatú virágok, például jázmin, tubarózsa és jácint virágoztak, ezek illata olyan erős volt, hogy egyes vendégeket megbetegített.

6. A palota adott életet az állatkertek ötletének

Ma a versailles-i kastély királyi megjelenéséről és pompájáról ismert. Korábban azonban a kastély területén számos állatkert működött, amelyek a világ minden tájáról idehozott vadon élő állatokat és madarakat tartottak otthonul. Az egyik legelső versailles-i építmény egy külön állatpark volt, amelyet Louis Le Vau építész tervezett. Ez az állatkert egyedülálló volt a maga korában. Ez volt az egyik első hely, ahol a különböző állatokat külön, az igényeiknek megfelelő területeken tartották. A látogatók még az állatkert közepén lévő erkélyről is megcsodálhatták az állatokat. Az állatok gondozásának ez az innovatív elképzelése elterjedt egész Európában, és végül ezek az állatkertek váltak a ma ismert állatkertekké. Ez a versailles-i kastély legkülönlegesebb vonása!

7. Szerepet játszott a tudományos kutatásban

A versailles-i palota a tudományos felfedezésekben is kulcsszerepet játszott. A felvilágosodás korában XV. és XVI. Lajos királyok imádták a tudományt.
Mindenféle kísérletekhez használt eszközt is gyűjtöttek, például órák készítéséhez (órakészítés), csillagászathoz (csillagászat) és térképkészítéshez (térképészet). A palotában egy nagy állatpark is volt, amely segített a tudósoknak többet megtudni az állatokról (zoológia). Az orvosok alaposan tanulmányozták az állatokat, hogy jobban megértsék őket.

A versailles-i kutatások mind hozzájárultak az állatorvosi iskolák létrehozásához. Az állatok mellett a több mint 400 növényfajjal rendelkező hatalmas kert lehetővé tette a tudósok számára, hogy többet megtudjanak a növényekről (botanika) és a mezőgazdaságról. A palotában még olyan luxusnövények is voltak, mint az ananász, a vanília és a kávécserje!

8. A palota lakói imádták a forró csokoládét

Versailles-ban mindig bőven volt étel és ital, de XV. Lajos király a forró csokoládét részesítette előnyben. Kedvelése miatt a forró csokoládé népszerűvé vált az udvar minden tagja körében. Abban az időben a forró csokoládét különleges és egzotikus csemegének tekintették a királyi család körében. Az emberek azt is hitték, hogy afrodiziákum hatása van (fokozott szexuális vágy), ezért a király gyakran adott belőle látogató szeretőinek. Néha még maga is elkészítette, ami szokatlan volt egy király esetében. Marie-Antoinette is szerette a forró csokoládét. Amikor 1770-ben feleségül ment XVI. Lajoshoz, elvitte az udvarba csokoládékészítőjét, amelyet „Csokoládékészítő a királynőnek” neveztek.

9. A francia forradalom alatt elpusztult

A palota királyi kapuját a francia forradalom alatt lerombolták. A palotán belüli luxus és gazdagság sok franciát neheztelt Versailles-ra, különösen mivel a palotán kívül sokan szegények és éhezők voltak. Marie Antoinette extravagáns életmódja különösen nem tetszett a franciáknak. Amikor 1789-ben kitört a francia forradalom, a forradalmi kormány elrendelte a palota arannyal borított főkapujának eltávolítását. 2008-ban a kaput újjáépítették, és 100 000 aranylevéllel díszítették. Ma a kaput megtekintheti, ha lefoglalja a versailles-i palota jegyeit.

10. A palotában volt egy ezüst éjjeliedény

A versailles-i palota egyik egyedülálló tulajdonsága, hogy tagjai ezüstedényen ültek! A királyi család tagjainak külön szobáik voltak ezüst éjjeliedényekkel és egy lyukkal a szobájukban. A személyzet naponta jött, hogy kicserélje az edényt. Míg a palota többi lakójának is voltak éjjeliedényei, gyakran nem volt meg a külön szoba magánélete, és a szobák sarkaiban elhelyezett edényeket kellett használniuk. A palota megfelelő WC-k hiánya azonban meglehetősen büdössé tette a helyet, különösen a sok vendég és személyzet miatt. Végül XV. Lajos király jobb létesítményeket, az úgynevezett „toilettes à l'anglaise”-t telepíttetett a magánszobáiban.

GYIK

Kiemelt kép: Britannica.com 10 érdekesség a versailles-i kastélyról