Sevillai székesegyház, hivatalos nevén a Szent Mária-székesegyház (Catedral de Santa María de la Sede), gazdag kulturális és építészeti múlttal rendelkezik.
A világ legnagyobb gótikus katedrálisaként és az egyik legjelentősebb vallási épületként a világon, története lenyűgöző időutazás.
Bemutatja a város fejlődését az iszlám gyökereitől a keresztény hitig és a spanyol örökségig.
Eredet és korai történelem
A sevillai székesegyház helyén ma egy 12. századi mecset található a spanyolországi iszlám uralom idején.
Az Almohád uralkodók építették a nagy mecsetet, amely az iszlám istentisztelet és a közösségi élet fókuszpontja volt Sevillában.
Ennek a mecsetnek az egyik legfigyelemreméltóbb jellemzője a minaretje volt, amely jelenleg a katedrális ikonikus Giralda harangtornyának alsó részét alkotja.
III. Kasztíliai Ferdinánd a 13. századi Reconquista idején elfoglalta Sevillát a móroktól, és a mecsetet templommá alakították át.
A vallási hovatartozás változása ellenére a szerkezet megőrizte iszlám építészetének néhány kulcsfontosságú elemét.
Döntés egy új katedrális építéséről
A 14. század végére az eredeti mecset szerkezete tönkrement, és a sevillai keresztény közösség vezetői úgy döntöttek, hogy új katedrálist építenek.
A helyi legenda szerint a vezetők kijelentették: „Építsünk egy olyan szép és nagyszerű templomot, hogy azok, akik látják, hogy elkészül, azt gondolják, hogy megőrültek.”
Ezzel az ambiciózus elképzeléssel megkezdődött a világ egyik legnagyobb katedrálisának építése, amely több mint egy évszázadig tartott.
A gótikus katedrális építése
Az új katedrális építése 1401-ben kezdődött és 1506-ig tartott.
Az építők célja a gótikus építészet remekművének megalkotása volt, amely minden mást felülmúl pompában és méretekben.
A terv egy hatalmas központi hajót, szárnyaló boltíves mennyezetet és számos bonyolult faragványokkal és vallási műalkotásokkal díszített kápolnát tartalmazott.
Az eredeti mecset három kulcselemét beépítették az új katedrálisba.
A Giralda, A mecset minaretjét harangtoronnyá alakították, és megőrizték a Patio de los Naranjos-t (Narancsfák udvara) és a Puerta del Perdónt (A megbocsátás kapuja), összekapcsolva a katedrális iszlám múltját a keresztény jelenével.
Építészeti és művészeti kiemelések
A sevillai katedrális híres lélegzetelállító építészeti és művészeti jellemzőiről.
A Retablo Mayor főoltárképe a világ egyik legnagyobb és legkidolgozottabb oltárképe, amely bonyolult fafaragványokat ábrázol, amelyek Krisztus és Szűz Mária életének jeleneteit ábrázolják.
A látogatók ólomüveg ablakok lenyűgöző sorát, gazdagon díszített kápolnákat és lenyűgöző vallási szobrokat láthatnak a katedrális belsejében.
A 104 méteres (341 láb) Giralda-torony továbbra is Sevilla egyik legikonikusabb látnivalója.
A látogatók egy sor rámpán feljuthatnak a toronyba, ahonnan panorámás kilátás nyílik a városra.
Kolumbusz Kristóf sírja
A sevillai katedrális egyik legjelentősebb történelmi kincse Kolumbusz Kristóf sírja.
A nagy felfedező maradványait többször átköltöztették, és hosszan tartó vita folyt arról, hogy Sevillában vagy a Dominikai Köztársaságban nyugszanak-e.
A 2006-os DNS-teszt megerősítette, hogy a sevillai maradványok valóban Columbus maradványai.
Sírja, amelyet négy, a spanyol királyságot ábrázoló szobor támaszt alá, a látogatók egyik fő vonzereje.
Elismerés és az UNESCO Világörökség része
1987-ben a sevillai katedrálist, a szomszédos Alcázar-palota komplexumával és az Indiai Általános Levéltárral együtt az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.
Ez az elismerés kiemeli a katedrális kiemelkedő kulturális, történelmi és építészeti jelentőségét.
A sevillai katedrális története – Idővonal
Íme egy rövid idővonal a sevillai katedrális történetéről:
1. Eredet és átalakulás
- Almohad mecset (1172-1248): A helyszínen eredetileg egy nagy mecset volt, amelyet az Almohad birodalom uralma alatt építettek a 12. században. A mecset istentiszteleti helyként szolgált egészen addig, amíg a keresztények 1248-ban vissza nem kapták Sevillát.
- „Keresztényített mecset” (1248–1401): A Reconquista után a mecsetet katedrálissá alakították át, és belső tere fokozatosan alkalmazkodott új szerepéhez.
2. A sevillai katedrális építése
- Döntés az építésről: 1401 júliusában a város vezetői úgy döntöttek, hogy új katedrálist építenek az egykori mecset helyére.
- A gazdagság és a hatalom szimbóluma: Vallási jelentőségén túl a katedrális Sevilla jólétét és a muszlimok feletti keresztény uralmát szimbolizálta.
3. Építészeti részletek
- Gótikus katedrális (1401 után): A sevillai katedrális gótikus része lenyűgöző méretekkel büszkélkedhet, beleértve a 126 méteres (413 láb) hosszúságot és a 76 méteres (249 láb) szélességet.
- Giralda torony: A katedrális részét képező Giralda-torony 104.5 méterrel (342 láb 10 hüvelyk) emelkedik a talajtól a szélkakasig.
4. Nevezetesebb temetkezések és műemlékek
- Királyi kápolna: III. Ferdinánd kasztíliai, Bölcs Alfonz és Kegyetlen Péter király maradványainak ad otthont.
- Bíborosok emlékművei: A katedrálisban találhatók Juan de Cervantes és Pedro González de Mendoza bíborosok síremlékei.
- Kolumbusz Kristóf: Ide van eltemetve a híres felfedező is.
Az örökség folytatása
Ma a sevillai katedrális aktív istentiszteleti hely és jelentős kulturális nevezetesség.
Számos vallási szertartásnak ad otthont, beleértve a híres nagyhéti körmeneteket, és a helyi közösség fókuszpontjaként szolgál, és világszerte vonzza a turistákat.
Tekintse meg a legjobb jegyeket a katedrális meglátogatásához spanyolországi utazása során!
Kiemelt kép: Tom Podmore on Unsplash
